Megrendülve fogadtuk a hírt, hogy Nedeczky György, mindannyiunk Gyurija életét vesztette. Pont az idei Olimpici OB kezdetén. Veled akartuk kezdeni a versenyt, mint oly sokszor, de nem így. Itt kellene legyél velünk. Bolyongnál a pástok között, rendet tennél.
Gyuri kötődött versenyeinkhez, közösségünk tagja volt, közreműködött, rendet tartott, irányította a versenybírókat, lelkesen tanította kollégáit az edzőtovábbképzéseken; így versenyeinken a fiatalabb korosztály is megismerhette, hiszen közvetlenségével, egyedi humorával „beillett a sorba”.
Betegsége szólította el, s mi nagyon bíztunk, hogy újra köztünk lehet.. így is volt, visszatért, s a városi létet vidékire cserélve, elhagyva a BVSC-t is, voltak még tervei, hogy új életterében is a vívás szeretetét adhassa tovább. Bíztunk abban, hogy mindez sikerül, s sokáig tart.
Ugyan érdemeit az idősebbek jobban ismerhetik – a családi kötelék a sporthoz, szép versenyzői múlt, „örökös BVSC-tagság”, vívómesteri karrier, Tóth Hajni és Fekete Attila neve által egészen a VB-címig.., számos korosztályos bajnoktanítvány – és megannyi Olimpici-idény, melyeken Gyuri munkája nagy segítség volt, az Olimpici-siker Gyuri nélkül nem az lenne, amit ma tapasztalhatunk belőle.
Nehéz elengedni. A humorkavalkádból, amivel mindig szórakoztattál minket, nehéz most felidézni bármelyiket is, de gesztusaidat, csibész tekintetedet megőrizzük… Az ég áldjon, drága Gyuri!
